Az elmúlt másfél hónapban a Miskolci Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság - szakértők bevonásával - történetének talán legszélesebb körű tűzvizsgálati eljárását folytatta le. Több száz oldalas vizsgálati dokumentáció, rengeteg kép, és mozgó felvétel gyűlt össze, melyek a felmerülő legtöbb kérdésre egyértelmű válaszokat adtak. Nagy segítségünkre volt a rendőrség, hiszen saját vizsgálatuk részeredményeit megosztották velünk, a párhuzamosan indult eljárások egymást segítve haladtak előre. A tűzvizsgálati eljárások alapvető célja meghatározni a tűz keletkezésének, terjedésének körülményeit; a tűz keletkezésének helyét, idejét; a tűz keletkezésének ok-okozati összefüggéseit, továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget, a tűz keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesülését, a tűzmegelőzésre vonatkozó előírások érvényesülését, a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétét.
A legfontosabb megállapításaink:
I. A tűz a VI/1-es, 2 és félszobás lakás Ny-i homlokzatra néző konyhájában keletkezett 21,20 és 21,25 között.
II. Az első segélykérő telefon az épülettől 300 méterre fekvő egyik Áfonyás utcai lakóházból érkezett. Mint a lenti videó összeállításból is követhető a jelzés után egy perccel 21,36-kor, már a teljes konyha égett, majd a lángok a lakás összes helyiségére másodpercek alatt átterjedtek . A gyors tűzterjedést segítette az a körülmény, hogy a lakás összes szabadba nyíló ablaka, illetve a loggia, valamint a lakás bejárati ajtaja - melyet az ott egyedül tartózkodó hölgy menekülés közben hagyott úgy - nyitott állapotú volt. Pár perc múlva (21,38 és 40 között) a K-i oldali homlokzaton a loggiáról felcsapó lángok átterjedtek a VII/1-es lakás loggiájára, s a loggia mögötti félszobára. Mindkét oldalon a homlokzati hőszigetelés is égett, a műanyag nyílászárókkal együtt. Az első tűzoltó egységek ebben az időszakban érnek ki a helyszínre mindössze 5 perccel riasztásuk után. Időközben hő és füst árasztotta el a tűz keletkezési helye feletti lakásokat, valamint a lépcsőházat. A felső négy szinten található 12 lakás közül mindössze egyből voltak képesek tűzoltói segítség nélkül szabadba távozni a lakók, a többiek lakásaikban rekedtek! A felkért építész szakértő (Takács Lajos Gábor, Budapesti Műszaki Egyetem), a hő és a füst továbbterjedését befolyásoló, elősegítő tényezők közül a legfontosabbnak az alábbiakat említi:
"Az épületgépészeti aknák és gépészeti vezetékek tűzvédelmi szempontból rendkívül kedvezőtlen kialakítása (amely jelentős mértékű füstátterjedést okozott a felső szinteken lévő lakásokban).
Az épületgépészeti aknák "éghető" anyagú faforgácslapból készült, tűzállóság nélküli elhatárolása a WC helyiségek hátfalában, .... (ez csak füstterjedést eredményezett).
Az épületgépészeti légcsatornák a födémsíkokban megszakítás nélküli, tűzgátló zárószerkezeteket nélkülöző kialakítása (ez is csak füstterjedést eredményezett).
Az aknán kívül vezetett épületgépészeti vezetékek födémáttöréseinek tűzgátló tömítés nélküli kialakítása.
Az épületgépészeti aknák födémsíkokban megszakítás nélküli kialakítása (ez is csak füstterjedést eredményezett)."
(A teljes szakvélemény a lap alján letölthető)
III. Tragédia oka: Részben saját adatszerzésünk, részben a szakértői megállapítások arra engednek következtetni, hogy a hatodik emeleti tűz által legjobban sújtott VII/1-es lakásban nagy valószínűséggel a tűzoltó egységek kiérkezésekor, vagy az után pár perccel már az élettel össze nem egyeztethető körülmények álltak fenn. Először rendkívül gyorsan füst és hő terjedt a lakásba több helyen (szellőző csatornákban, épületgépészeti vezetékek födémáttöréseinél, gépészeti aknában, nyitott ablakokon), miközben a lépcsőház is megtelt füsttel, majd a loggia irányából a lángok is átterjedtek. A benntartózkodók csapdába estek. A VIII/1 és IX/1-es lakásokban tartózkodók is arról számoltak be, hogy 2-3 perc alatt a lakás teljesen megtelt füsttel a szellőzőkön, a födémáttöréseken és a nyitott ablakokon keresztül.
IV. Tűzkeletkezés oka: A tűzkeletkezés helye szerinti helyiségben - egyértelmű nyomok, illetve tanú, vagy ügyfélnyilatkozat hiányában - a lehetséges okok kizárásával haladtunk előre. Nem tudtuk egyértelműen kizárni sem egy nyílt lángú eszköz hőközlésén alapuló tüzét, sem a dohányzást. A tűzkeletkezés okát ezért ismeretlenben határoztuk meg.
V. Homlokzati hőszigetelés szerepe: A tűzoltók kiérkezésekor már égett, illetve égve csepegett és nagy táblákban hullt alá a házon 2007-ben kivitelezett éghető anyagokat tartalmazó hőszigetelő rendszer. A rendszer vizsgálatára kirendelt minőségellenőrző intézet (ÉMI) megállapításai a következők voltak.
1. A kivitelezett rendszer elemei, és az abban az időszakban tűzvédelmi megfelelőségi igazolással rendelkező - műszaki átadási dokumentációban szereplő - rendszer között eltérések mutatkoznak, tehát ez egy Építőipari Műszaki Engedéllyel (ÉME), illetve Tűzvédelmi Megfelelőségi Igazolással (TMI) nem rendelkező hőszigetelés. 2. A hasonló rendszerek műszaki specifikációjától, és az alkalmazási engedélyektől több helyen eltért a kivitelezés, szakmai hibákat vétettek. A legfontosabbak; a polisztirol táblák széleinél nem folyamatos a ragasztás, az össz-vakolatréteg nem éri el a minimális (5 mm) értéket, az ablak kávák helytelenül lettek kialakítva, az üvegszövet háló átfedések helyenként elmaradtak, a dűbelek száma kevés, elhelyezésük ötletszerű, a villámhárító levezető vezetékét rövid szakaszon beépítették az éghető szigetelésbe.
Az építész tűzvédelmi szakértő által készített számítógépes szimuláció szerint, - nagy valószínűséggel - szakszerűen kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer esetén is bekövetkezett volna a tragédia az épületen belüli hő és füstterjedés miatt.
A tűz kezdeti szakaszában a hőszigetelő rendszer szerepet játszott, ezért a polisztirol lapokat vegyész szakértő (Dr. Raisz Iván professzor) is vizsgálta, akinek főbb megállapításai egybe vágtak a fentiekkel. Vizsgálata szerint a polisztirol lap önmagában 64 oC-os hőmérsékleten (pl. forró füstgázok feláramlása során) meggyullad, és égve csepeg. Az elolvadó, és melegedő polisztirol (zárt, kéreg alatti állapotban) zárttéri lobbanáspontja 135 oC, "ami olyan alacsony, hogy az alulról felcsapó lángok hatására gyulladásképes gőzök fejlődnek. Ha a külső rétegsort (vakolat) nem a szabvány szerint, tartós igénybevételre készítették el, akkor annak repedésén, az alulról feltörő lángnyelvek a gőzöket belobbanthatták, mely a gyúlékony anyaggal szennyezett fedő rétegek lángolva leesését, valamint a fal felületén lévő polisztirol hab teljes leégését eredményezték abban a környezetben, mely alulról nagy tűzterhelést kapott." A polisztirol égése során jelentős mennyiségű sztirol, benzaldehid majd benzoesav, illetve etil-benzol keletkezik, melyek a műanyag PVC ablakok égése kapcsán keletkező hidrogén-kloridhoz hasonlóan erősen toxikusak.
A mellékelt képek jól szemléltetik a tűz pusztító hatását. Az általunk felkért statikus szakértő megvizsgálta a vasbeton szerkezetben keletkezett károkat. Helyenként, különösen a tűz által két dimenzióban sújtott éleknél a beton porhanyóssá vált, mely a szakirodalom szerint az építőanyag kristályszerkezetében történő változás miatt következnek be. A tapasztalt állapotok az 575 Celsius foknál nagyobb hőmérsékletre utalnak.
VI. A személyi felelősség(ek) vonatkozásában a nyomozó hatóság vizsgálata folyik, a tűzoltóság ennek eredményétől függően teszi meg a további szükséges intézkedéseket.
Takács Lajos Gábor építész szakértői véleménye
